Széchenyi Miklós

sárvári és felsővidéki, gr.

Sopron, 1868. január 6. - Budapest, 1923. december 1.

Győri püspök. Sopronban született, iskoláit szülővárosában, Szombathelyen és a győri szemináriumban végezte.

1890-ben Sopronban szentelték pappá, majd két évig Kismartonban volt káplán. 1892-ben megkapta a jáki apátságot, melynek alapítását A Szent György vértanúról nevezett jáki apátság története címen könyv alakban is feldolgozta.

A kánonjogi doktorátus megszerzése után, 1898-ban kinevezték a bécsi Pázmáneum rektorává, egyidőben esztergomi kanonokká. 1901-ben, 34 éves korában lett győri püspök. Tíz esztendőt töltött a püspökség élén.

A székesegyházat a Műemlékek Országos Bizottságának irányításával tataroztatta és mai formájában helyreállítatta. Ő építtette meg a mai "új" szemináriumot cellarendszeres beosztással. "Rákócziánum" néven középiskolai fiúinternátust létesített, az "Apátúr"-házban a tanítójelöltek diákotthonát szervezte meg.

1911-ben a nagyváradi püspöki székbe helyezték. Budapesten halt meg 1923. december 1-jén. Kívánságára az általa alapított orosházi plébánia templomában temették el.